Sok szülő számára az étkezések jelentik a mindennapok egyik legstresszesebb részét. A gyerek egyik nap még szívesen megeszik valamit, másnap már rá sem néz. Van, aki csak néhány ételt fogad el, mások hosszasan válogatnak vagy szinte semmit nem akarnak megkóstolni.
A válogatósság kisgyerekkorban nagyon gyakori jelenség, és önmagában még nem feltétlenül jelent problémát.
Miért lesznek válogatósak a gyerekek?
A kisgyerekek fejlődésének természetes része, hogy óvatosabban viszonyulnak az új ételekhez. Evolúciós szempontból ennek védelmi szerepe is lehetett: a mozgékonyabbá váló gyerekek ösztönösen gyanakvóbbak lettek az ismeretlen dolgokkal szemben.
Emellett sok más tényező is hatással lehet:
- érzékenység az állagokra vagy szagokra,
- önállósodás,
- kontrolligény,
- fogzás,
- fáradtság,
- túl sok nasi,
- vagy egyszerűen változó étvágy.
A gyerek étvágya hullámzó lehet
Sok szülő megijed attól, hogy a gyerek egyik nap alig eszik valamit. Pedig a gyerekek étvágya természetesen változhat:
- növekedési ugrások,
- aktivitás,
- alvás,
- hangulat,
- vagy betegség miatt is.
A legtöbb esetben nem egyetlen étkezést, hanem hosszabb időszakot érdemes nézni.
A nyomás gyakran ront a helyzeten
Teljesen érthető, hogy a szülő aggódik, ha a gyerek keveset eszik. Viszont a túlzott rábeszélés vagy kényszerítés sokszor még nagyobb ellenállást alakít ki.
Például:
- „Még három falatot!”
- „Ezt muszáj megenni!”
- „Ha nem eszed meg, nem kapsz semmit.”
Az étkezés így könnyen stresszes helyzetté válhat a gyerek számára.
A szülő feladata és a gyerek feladata
Sok szakember szerint segíthet, ha különválasztjuk:
- a szülő felelősségét,
- és a gyerek felelősségét.
A szülő döntheti el:
- mi kerül az asztalra,
- mikor van étkezés,
- és milyen keretek vannak.
A gyerek pedig bizonyos mértékig eldöntheti:
- mennyit eszik,
- megkóstolja-e,
- és milyen tempóban eszik.
Ez hosszú távon csökkentheti a harcokat.
Nem kell minden új ételt azonnal megszeretni
Sok gyereknek idő kell az új ízekhez. Előfordulhat, hogy egy ételt:
- többször visszautasít,
- csak megérint,
- megszagol,
- vagy nagyon kis mennyiségben kóstol meg.
Ez teljesen normális lehet.
Segíthet a közös étkezés
A gyerekek sokat tanulnak megfigyelésből. Ha azt látják, hogy a család nyugodtan, együtt étkezik, az pozitívan hathat az étkezési szokásaikra is.
A közös étkezés során fontosabb lehet:
- a kellemes hangulat,
- a kapcsolódás,
- és a biztonság,
mint az, hogy pontosan mennyi étel fogy el.
A nassolás könnyen befolyásolja az étvágyat
Sokszor előfordul, hogy a gyerek:
- keveset eszik főétkezéskor,
- de közben folyamatosan csipeget.
A túl sok nasi, gyümölcslé vagy tej könnyen csökkentheti az étvágyat.
Ne címkézzük a gyereket
A „rossz evő”, „válogatós gyerek” vagy „soha semmit nem eszik meg” típusú mondatok hosszú távon is rögzülhetnek benne.
Érdemes inkább semlegesebben kezelni a helyzetet.
Mikor lehet érdemes szakemberhez fordulni?
Bizonyos esetekben fontos lehet további segítséget kérni, például ha:
- nagyon kevés ételt fogad el,
- jelentős súlyvesztés látható,
- erős szorongás kapcsolódik az evéshez,
- gyakori öklendezés jelenik meg,
- vagy az étkezés tartósan komoly stresszforrás.
Összegzés
A válogatósság sok gyereknél átmeneti időszak. Bár szülőként kifejezetten nehéz és aggasztó lehet, a legtöbb esetben türelemmel, nyugodt keretekkel és következetességgel fokozatosan javulhat a helyzet.
A cél sokszor nem az, hogy a gyerek „mindent megegyen”, hanem hogy az étkezés ne állandó konfliktusforrás legyen, hanem biztonságos és nyugodt része a mindennapoknak.
