Sok szülő számára az étkezések jelentik a mindennapok egyik legstresszesebb részét. A gyerek egyik nap még szívesen megeszik valamit, másnap már rá sem néz. Van, aki csak néhány ételt fogad el, mások hosszasan válogatnak vagy szinte semmit nem akarnak megkóstolni.

A válogatósság kisgyerekkorban nagyon gyakori jelenség, és önmagában még nem feltétlenül jelent problémát.

Miért lesznek válogatósak a gyerekek?

A kisgyerekek fejlődésének természetes része, hogy óvatosabban viszonyulnak az új ételekhez. Evolúciós szempontból ennek védelmi szerepe is lehetett: a mozgékonyabbá váló gyerekek ösztönösen gyanakvóbbak lettek az ismeretlen dolgokkal szemben.

Emellett sok más tényező is hatással lehet:

  • érzékenység az állagokra vagy szagokra,
  • önállósodás,
  • kontrolligény,
  • fogzás,
  • fáradtság,
  • túl sok nasi,
  • vagy egyszerűen változó étvágy.

A gyerek étvágya hullámzó lehet

Sok szülő megijed attól, hogy a gyerek egyik nap alig eszik valamit. Pedig a gyerekek étvágya természetesen változhat:

  • növekedési ugrások,
  • aktivitás,
  • alvás,
  • hangulat,
  • vagy betegség miatt is.

A legtöbb esetben nem egyetlen étkezést, hanem hosszabb időszakot érdemes nézni.

A nyomás gyakran ront a helyzeten

Teljesen érthető, hogy a szülő aggódik, ha a gyerek keveset eszik. Viszont a túlzott rábeszélés vagy kényszerítés sokszor még nagyobb ellenállást alakít ki.

Például:

  • „Még három falatot!”
  • „Ezt muszáj megenni!”
  • „Ha nem eszed meg, nem kapsz semmit.”

Az étkezés így könnyen stresszes helyzetté válhat a gyerek számára.

A szülő feladata és a gyerek feladata

Sok szakember szerint segíthet, ha különválasztjuk:

  • a szülő felelősségét,
  • és a gyerek felelősségét.

A szülő döntheti el:

  • mi kerül az asztalra,
  • mikor van étkezés,
  • és milyen keretek vannak.

A gyerek pedig bizonyos mértékig eldöntheti:

  • mennyit eszik,
  • megkóstolja-e,
  • és milyen tempóban eszik.

Ez hosszú távon csökkentheti a harcokat.

Nem kell minden új ételt azonnal megszeretni

Sok gyereknek idő kell az új ízekhez. Előfordulhat, hogy egy ételt:

  • többször visszautasít,
  • csak megérint,
  • megszagol,
  • vagy nagyon kis mennyiségben kóstol meg.

Ez teljesen normális lehet.

Segíthet a közös étkezés

A gyerekek sokat tanulnak megfigyelésből. Ha azt látják, hogy a család nyugodtan, együtt étkezik, az pozitívan hathat az étkezési szokásaikra is.

A közös étkezés során fontosabb lehet:

  • a kellemes hangulat,
  • a kapcsolódás,
  • és a biztonság,

mint az, hogy pontosan mennyi étel fogy el.

A nassolás könnyen befolyásolja az étvágyat

Sokszor előfordul, hogy a gyerek:

  • keveset eszik főétkezéskor,
  • de közben folyamatosan csipeget.

A túl sok nasi, gyümölcslé vagy tej könnyen csökkentheti az étvágyat.

Ne címkézzük a gyereket

A „rossz evő”, „válogatós gyerek” vagy „soha semmit nem eszik meg” típusú mondatok hosszú távon is rögzülhetnek benne.

Érdemes inkább semlegesebben kezelni a helyzetet.

Mikor lehet érdemes szakemberhez fordulni?

Bizonyos esetekben fontos lehet további segítséget kérni, például ha:

  • nagyon kevés ételt fogad el,
  • jelentős súlyvesztés látható,
  • erős szorongás kapcsolódik az evéshez,
  • gyakori öklendezés jelenik meg,
  • vagy az étkezés tartósan komoly stresszforrás.

Összegzés

A válogatósság sok gyereknél átmeneti időszak. Bár szülőként kifejezetten nehéz és aggasztó lehet, a legtöbb esetben türelemmel, nyugodt keretekkel és következetességgel fokozatosan javulhat a helyzet.

A cél sokszor nem az, hogy a gyerek „mindent megegyen”, hanem hogy az étkezés ne állandó konfliktusforrás legyen, hanem biztonságos és nyugodt része a mindennapoknak.